Vietnam korutazas es kepes elmenybeszamolo

Vietnam utleiras, Vietnam korutazas, Vietnam elmenybeszamolo, Vietnam fenykepek, Vietnam kepek, Vietnam turizmus.

Vietnam Terkep
Tobb mint egy eve kezdtem el gondolkozni azon hogy hogyan unnepeljuk az elso randink 10. evfordulojat. Azt elore tudtam hogy valami kulonos orszagba fogunk menni – vegul Vietnam mellet dontottunk. Thaifold is jonak igerkezett, de gondoltam hogy Vietnam kulonlegesebb, mondjuk mint Thaifold volt 20 eve. Ez teljesen igaz is, latszik hogy keves a turista es nincsenek 5 csillagos wellness szallodak hegyen hatan (meg) – inkabb zajlik a rendes elet.

A ket het alatt rengeteg mindent lattunk, sok szep helyen jartunk es rengeteg finomat ettunk. Januar reven eszakon viszonylag huvos volt (10 fok), mig delen kellemes "nyari" ido volt (30 fok). Az idojarassal szerencsenk volt, a ket het alatt csak egy nap esett az eso. Mivel eszakon kezdtuk a turat, igy konnyu volt megszokni a folyamatosan melegedo idot. Bevezetes keppen meg egy szo a kozlekedesrol - kaosz. A nagy varosokban rengeteg motor van, ami a gyalogos kozlekedest erdekesse teszi. Igaz hogy vannak lampak, zebrak es savok, de igazan nem foglalkoznak veluk az emberek. Atkelni az uttesten csakis hatarozottan, nyugodtan/lassan - folyamatosan haladva lehet. A motorok szepen kekerulik az embert mint egy szigetet.

A ket het alatt tob mint 1,000 fenykep keszult es vagy 2 ora video. A fenykepeket sikerult leszukiteni 621-re, majd ebbol 227 kerult fel az albumba amik itt lathatoak.

1. Nap - Utazas Vietnamba

Utazasunk Vietnamba kisse bonyodalmasan kezdodott – repterre erkezesunk elott kaptam egy SMS-t hogy toroltek a Frankfurti jaratot. Szerencsere mivel jo koran kiertunk, igy sikerult egy korabbi jaratra felkerulni. Az viszont csak Frankfurtban derult ki hogy Munchenben veletlenul toroltek a foglalasunkat ami Vietnamba szolt. Hosszas huza-vona utan vegul az elso osztalyon kotottunk ki :)

Lufthansa First Class
Az elso osztalyrol – kiszolgalas, ennivalo, stb – jo par oldalt lehetne irni. Melindanak mindig az volt a vagya hogy egyszer majd a “Jumbo” pupjaban utazzon, igy ez is teljesult. Osszesen 16 fotel volt az elso osztalyon, mindegyikbol kis agyat lehetett csinalni es a szemelyzet mindenkit a sajat neven szolitott. Pizsamat is adtak hogy az ember ne izzadjon bele a ruhajaba, ennivalot meg azt hoztak amit az ember szeretett volna – barmikor (reggelire peldaul tukortojast is lehett kerni). Igy telejsen kipihenten ertunk Saigonba, majd kovekezett egy masfeloras helyi jarat Hanoi-ba. 3 oras varakozas pont eleg volt hogy a vizumot elintezzuk es felvegyunk 2 millio “jatek penzt“ – ami kb 75 Eurot er.

2. Nap - Hanoi varosnezes + vizi babszinhaz

A napot Ho Chi Minh mauzoleuman nezesevel kezdtuk, az osszes fenykepezogepet es videot elvettek a latogatoktol meg a bejartnal, majd a vegen visszaadtak oket. Igy mire a volt elnok (Ho Chi Minh) munkahelyet es rezidenciajat neztuk meg, ujbol tudtunk fenykepezni es videozni. Innen 10 percre volt az Irodalom templomhaz amit a 11. szazadban nyitottak meg es volt Vietnam elso egyeteme.

Ebed utan kovetkezett a Neprajzimuzeum ami egy kulteri es belteri muzeum. A kulteri kiallitason a Vietnamban elo nemzetisegek jellegzetes hazait epitettek fel – volt keskeny es magas, lapos es hosszu, valamint agyagbol keszult amit a hegyvidekben epitenek. A delutani programba meg tartozott egy „biciklis tura“ – nekem nagyon tetszett ahogy minden oldalrol kerulgettek a robogok es az autok. Melinda kevesbe elvezte az 1 oras belvarosi utat.... Egyik masik keresztezodes mondjuk tenyleg erdekes volt – de a „sofor“ jol megoldotta a helyzetet.

A nap vegere maradt a hires Vizi Babszinhaz – egy vietnami talalmany a 11. szazadbol. A babosok a paravan mogott allva – olykor derekig a vizben – hosszu farudakkal iranyitjak a fabol faragott figurakat. Szerintem abszolut nem lehet konnyu munka, a figurak neha 2-3 meterrel a paravan elott ugraltak a vizben. A hangulatot az elo zenekar fokozta – sajnos fenykepen annyira nem adja vissza, viszont sikerult jo videot csinalni rola :)



3. Nap - Ha Long Obol

Halong Bay 170 km-re van Hanoitol - utkozben tapasztaltuk hogy az orszaguti kozlekedes semmivel se kulonb mint a belvarosi - azaz a szabalyok betartasa (kiveve talan a sebesseg korlatozas) nem tul gyakori. Ugyan azt az elvet is hasznaljak mint a varosban - majd kikerulnek.... Mikrobuszunk utkozben batran elozott zarovonalon keresztul egy hidon felfele. A majdnem 4 oras ut alatt szamos termofolden mentunk keresztul, legtobbjuk rizsultetveny volt.

Hajonk a "Victory Star" - ahova kis ladikkal vittek ki - volt ami egy kozepes arkategoriaju hajo. Szobank szep es tagas, meg egy kis erkelyunk is volt. Ha Long obol csodalatos latvanyt nyujtott annak ellenere hogy viszonylag paras volt a levego. Az obol terulte 1,553 negyzet km ahol 1,969 (ezt a szamot allitolag azert konnyu megjegyezni, mert ebben az evben halt meg Ho Chi Minh) kissebb-nagyobb sziget emelkedik ki a vizbol. Cat Ba sziget es az obol egy reszet 1994-ben az UNESCO felvette a vilagoroksegek listajara ami igazolja a lenyugozo latvanyt. Nagy elvezet volt ebed kozben csendben elsuhanni a szigetek mellett - allitolag minden szigetnek van kulon neve a formajarol. Utkozben megalltunk megnezni a Vung Vieng lakosokat akik uszo hazalban elnek. Turizmus elott foleg halaszatbol eltek - most pedig evezos ladikkal viszik korbe a vendegeket.

4. Nap - Ha Long obol cseppko barlang + utazas Hue-ba

Ha Long Öböl
Reggel csodaszep latvany vart minket – bar nem sutott a nap es meg mindig paras volt a levego, de azert pazar volt a kilatas kabinunkbol. Apro csonakon jottek a helyiek hogy megprobaljak eladni kagyloikat, termeszetesen mi is vettunk egyet miutan lealkudtuk az arat. Reggeli utan kikottotunk a "meglepetes" cseppkobarlangnal. Az obolben mas hajok is voltak, nagyon jol neztek ki a felhuzott arbocokkal (amiket csak disznek hasznalnak). A barlang bejarataig 146 lepcso vezetett elegge kacskaringos uton – nemelyik lepcsofok jo magas volt. A kilatas fentrol viszont nagyon pazar volt. A cseppkobarlang is nagyon szep – bar az Aggteleki szerintunk szebb.

Delutani kikotes utan az idegenvezetonk mar vart, es indultunk vissza a Hanoi-i repterre. Az ut visszafele kb 5 oras volt, ismet rengetek rizsfold mellett hajtottunk el. Utkozben megalltunk megnezni egy keramia gyarat – megnezztuk ahogy kezzel gyartjak a kulonbozo kaspokat – majd egy szobor gyarat par oraval kesobb ugyszinten utkozben. Termeszetesen mindket "latogatas" vegen van szuvenir bolt ahol megprobalnak mindent eladni a turistaknak.

Hue mindossze 55 perc repulesre van Hanoi-tol - a helyiek teljesen ugy kozlekdnek repulovel mintha busszal utaznanak, visznek maggukal a fedelzetre mindent...

5. Nap - Hue varosnezes

Hue varos forgalma joval mersekeltebb mint Hanoi, de itt is ugyan ugy fittyet hanynak a forgalmi szabalyokra – csak dudalgatnak a motorosok es kerulgetik egymast. Eloszor a Csaszarvarost – mas neven Tiltott Varos – neztuk meg. Valoban varosi meretu – kulon fal es vizesarok veszi korul. A 19. es 20. szazadban – a csaszarok uralkodasa alatt – ez volt Vietnam kozpntja. Legtobb epuletbe tobb bejarati ajto van egymas mellet, a kozepsot csak a csaszar hasznalta, mig a jobb oldalit a nok, a bal oldalit pedig a ferfiak. A varos tobb reszre van osztva, volt kulon epulet ahol a csaszar aludt – mig feleseg(ek) masik epuletben helyezkedtek el.

A Tiltott varos utan kovetkezett a Thien Mu pagoda, amit meg a 15. szazad elejen alapitottak es a mai napig elnek benne szerzetesek. A pagoda labanal folyik az Illatos-folyo, innen egy “sarkany hajoval” utaztunk a belvarosig. A belvarostol kb fel orara vannak a csaszari sirok – ebbol mi harmat neztunk meg. Elsonek Minh Mang sirjat lattuk – a csaszar annak idejen 14 evig kereste a megfelelo terultet (majd 1841-43 epitettek) jovendobeli nyughelyenek. Minh Mangnak osszesen 33 felesege es szamos szeretoje volt, elete soran 142 gyermeke szultetett.

Masodiknak Khai Dinh sirjat neztuk meg, teljesen mas mint Minh Mang sirja. Ez inkabb egy sirhegynek nez ki, rengeteg lepcson lehet feljutni a tetejere. Khai Dinh sokat utazott Europaba amit az epiteszi stilus is tukrozi (allitolag a lanyokat nem szerette – de egy fia azert szuletett). Viszont hogy felepitse, az adot allitolag 30%-al megemelte amit a helyiek nem nagyon dijjaztak. Utoljara maradt Tu Duc sirja – ami alig egy ev alatt elkeszult egy mesterseges szigeten. Tu Duc volt Vietnam 4. es leghosszabban uralkodo csaszara – 1847-1883, igy boven elvezhette a komplexumot meg halala elott. Neki is tobb mint 100 felesege volt, de betegsege miatt nem szuletett gyereke, helyette 3 fiut adoptalt. Itt talalhato Vietnam legoregebb szinhaza is.

6. Nap - Hoi An varsonezes

Hoi An volt Vietnam fo kikotoje es kereskedelmi kozpontja a 17. es 18. szazadban – kb 100 km-re van delre Hue varostol. Reggel fel 9-kor indultunk, utunk szinte vegig a parton haladt – kiveve egy szerpentines szakasz ami egy 500 meter magas hegyen ment keresztul. Utkozben megalltunk Da Nang varosban – Vietnam 3. legnagyobb varosa – megnezni a Cham muzeumot. Itt talalhato tobb Hindu szobor, a legregebbi a 8. szazadbol. A szobrok nagy resze My Son-bol (Cham civilizacio vallasi kozpontja) szarmazik.

Hoi An ovarosa 1999-ben lett a vilagorokseg resze, autok egyaltalan nem hajthatnak be – de robogosok azert dudalva kozlekednek. A belvaros nagyon hangulatos – tobb nemzetseghaz is talalhato ami egyedi epiteszeti stilusok alapjan epultek a 17. es 18. szazadban. Mindegyik szimetrikus es a terulet hatso epuleteben talalhato az oltar. Az ovarosban talalhato a Japan hid is amit kozosen epitettek a Japanok es a Kinaiak a 17. szazad elejen. Volt szerencsenk megnezni egy helyi eloadast is – tradicionalis zene es tanc.

Hoi An ugyszinten vilagszerte hires a varrodaikrol - igy szinte mindegyik sarkon talalhato egy varroda. Mivel az idegenvezetonk rokonanak is van, igy nem kellet alkudozni az arbol, elsore korrekt arat mondtak. Katalogusbul kivalszottuk a stilust, majd kulon az anyagot es masnap reggelre mar kesz is voltak. Nagyon szepen dolgoztak es az anyag is kivalo minosegu. 1 oltonyert, 3 ingert, 2 kosztumnadragert es egy ruhaert fizettunk kb 150 Eurot.

7. Nap - My Son latogatasa es Fozocske

My Son csak 40 kilometerre fekszik Hoi An varostol. My Son a hajdani Cham civilizacio vallasai kozpontja – az elso fabol epult templomot meg a 4. szazad vegen emeltek Shiva isten tiszteletere. A 6. szazadban ujjaepitettek teglabol mivel az eredtei epulet egy tuzben megsemmisult. A kovetkezo evszazadokban ujjabb es ujjabb templomokat epitettek, osszesen 70 torony epult a 13. szazadig. Francia regeszek a 19. szazadban bukkantak a romokra – mert a haborus idoszakok alatt a tornyok tobbsege leomlott, 25 azonban eppsegben maradt. Az amerikaik ellen folytatott haboruban tovabb folyt a pusztitas – igy mar csak par epulet romjai lathatoak. 2000-ben az UNESCO a vilagorokseg reszeve nyilvanitotta a terlutete – azota folyamatosan restauraljak az epuleteket. Nagy kar hogy idovel leromboltak az epuleteket – igazan szepek lehettek annak idejen. Azert igy is csodalatos latvany volt a dszungel kozepen.

Visszafele megalltunk par rizsfoldet megnezni a helyi foldmunkasokkal, majd megneztuk hogy keszul a “rizs papir” amit leginkabb a tavaszi tekercsek boritasara hasznalnak. Idegenvezetoknek mondtuk hogy vigyen el egy igazi helyi etterembe ebedre. Leginkabb egy utcaszeli kifozdehez hasonlitott – de nagyon finom volt. Mindenki sajat maganak keszitette el a tekercseket, a vegen az elfogyasztott husos palcikak utan kellett fizetni (kb 15 eurocent volt darabja).
Ebed utan talalkoztunk egyik szalloda foszakacsaval, vele voltunk fozocskezni. Eloszor korbevitt minket a piacra es kozosen megvettuk a vacsorahoz valo alapanyagokat; fuszererek, hus, hal es zoldseg. A piactol csonakkal menttunk a szallodaba, jo fel ora volt a folyon. Erkezesunk utan kaptunk rendes szakacs ruhat, amig oltoztettek addig megmostak a zoldsegeteket es elokeszitettek az alapanyogokat. A foszakacs eloszor elmagyarazta hogy 3 kulonbozo talat fogunk ma elkesziteni – tavaszi tekercs, salata rakkal es disznohussal, valamint sulthal. Az egesz nagy elmeny volt es finom is lett.

8. Nap - Nha Trang - pihenes

Da Nangi repter bo fel orara van Hoi An-tol igy nem kellett tul koran kellni hogy elerjuk a reggeli jaratot. Repulesi ido alig tobb mint egy ora volt Nha Trang-ig. Szallasunkat meg del korul elfoglatltuk, igy a delutan folyaman korbejartuk a helyi belvarost. Lementunk megnezni a tengerpatot, majd talaltunk egy hangulatos etterme ahol megebedetunk. A delutant a medencenel toltottuk – 10. emeleten van, gyonyouru a kilatas.
Nha Trang kezd igazi turitsa kozponta valni – ahogy besotetedet, az osszes utca fenyekben uszott – es az utcakat elleptek az arusok. Vacsora utan korbeneztunk a varosban, allondoan hivtak a kulonbozo barokba. Megallipotuk hogy mindenhol mindig “Happy Hour” van, igy parat kiprobaltunk. Melindat sikerult ravenni hogy menjunk be az “ice bar”-ba is, itt -9 fok volt es esett a ho – koktel es Stolichnaya Vodkat szolgaltak fel :)



9. Nap - Utazas Ho Chi Minh City-be

Gepunk keso delutan indult, igy meg volt idon setalni a Nha Trang-i strandon. Itt ismet tapasztaltuk hogy ez mar egy turista kozpont, lehet Jetskit berelni, bananozni valamint paplanernyozni. A strandon rengeteg kokuszfa van, epp akkor szureteltek - erdekes volt nezni ahogy engedik le a kokuszokat a magasbol majd pakoljak be a kis teherautoba. Nem is gondoltam hogy a kokuszdio ilyen nagy mielott megfosztjak a kulso buroktol.

Repulese ido HCMC-be alig volt tobb mint fel ora. Leszallaskor mar lehetett latni hogy elegge szmogos a levego. A szallodank csak 7 km-re volt a reptertol, de a dugo miatt (mar a repteren az volt) jo fel oraba telt mire megerkeztunk. Este meg bementunk korulnezni a belvarosban az ejszakai piacon – jo nagy nyuzsges volt. Alukodzni mindenhol kotelezo, neha sikerult majdnem az ar felet lealkudni. Azert attol nem tartunk hogy igy se lenne hasznuk az arukon.


10. Nap - Chu Chi alagutak es Ho Chi Minh City varosnezes

Deleloti programunk a Chu Chi alagutak latogatasa volt, ugy 60 km-re van Ho Chi Minh City-tol. Az elso alagutrendszert meg a 19. szazadban epitettek hogy a Franciak elol elbujhassanak a helyi lakosok. Ekkor az alagut rendszer mindossze 17 km volt – de az amerikai haboru alatt tobb mint 200 kilomterre not a rendszer. A turistakozpontban megtekintehto hogyan eltek a Chu Chi emberek a haburo alatt. Az alagutrendszer tobb szintes, volt konyha, haloszoba, tanacs terem.

Egyik alagutszakaszt kiszelesitettek hogy a turistak is beferjenek, de igy se mondanam tul tagnak. Lehetoseg volt egy kissebb reszen is atmenni - itt epp hogy atfertem a hatamon csuszva. Nem veletlenul epitettek ilyen keskenyre, az amerikaiak tobbsege nem fert at rajtuk. Az alagutrendszerben eleg sok zsak utca is van - ami tovabb nehezitette az ellenseg dolgat. Lehetoseg volt kulonbozo fegyvereket kiprobalni (persze kulon penzert) - nem tudtam megallni hogy ne vegyek 10 lovetet az AK-47-es puskaba (kerult ugy 10 Euroba). Nagyon hangos, es celozni se konnyu, mindossze egyszer talatam el a celt ami ugy 50 meterre lehetett.

Delutan miutan visszarkeztunk Saigonba, eloszor a Haborus emlekek muzeumat neztuk meg, itt egy masik szogbol mutatjak be az amerikai haborut es kovetkezmenyet – elegge nyomaszto.... Ez utan kovetkezett az ugynevezett “Ujraegyesitesi palota”. A palota elodjet 1962-ben egy bombatamadas lerombolta, javitas helyett viszont inkabb az ujraepites mellett dontottek. Erdekes volt nezni a kulonbozo termeket es szobakat amiket meg a mai napig hasznaljak kulonbozo megbeszelesekre es fogadasokhoz. A pinceben termeszetesen bomba biztos hely van kialakitva, ami vedte annak idejen az akkori elnokot. A nap vegere maradt a Notre Dame katedralis es a foposta epulete.

11. Nap - Mekong Delta korutazas

Mekong Delta videk 2 orara van HCMC-tol, ugy 130 km - a folyo hossza 4,800 km es 6 orszagon megy keresztul. Helyenkent tobb kilometer szeles, a melysege pedig elerheti a 20 metert is. Reggel fel 9-kor indultunk es al elso kikotot - Bao Dinh - 3 ora alatt ertuk el. Innen mar hajoval mentunk tovabb, eloszor egy rovid korutra. Utkozben lattuk a nagyker uszo piacot, altalaban mindegyik hajorol egy fajta arut arulnak. Elso allomasunk a mehkaptar volt, itt lehetett kigyot is fogni - majd kovetkezett a helyi kokusz/rizs cukorgyar. Erdekes volt nezzni ahogy minden keszul, leginkabb a pattogatott rizs tetszett amit egy nagy ustben forro homokon csinalnak. A viz viszonylag koszosnak tunik (eleg sok szemet is uszik rjta) - ennek ellenere furdenek es hajat mosnak benne a helyiek.

A nap masodik felen atkeltunk tobb kissebb kanaloson is. Epp apaly fele tartott a viz, igy az egyik hajo sikeresen megfeneklett elottunk. Addig szerencsetlenkedtek, amig sikeresen keresztbefordult. Innentol kezdve kis dugo alakult ki - de erdekes modon senki se lett ideges es nem szidtak egymast. Szepen vartunk par orat hogy emelkedjen a viz - addig kokusztejet szolgaltak fel a fuggoagyban. A kesesnek koszonhetoen elegge keson ertuk el a helyi szallasunkat.

Szallasunk egy helyi csaladnal volt a folyoparton - kulon elmeny volt atelni hogy elnek videken az emberek. Nem valoszinu hogy sokaig birna az ember - de mindefelekeppen megeri kiprobalni. A helyi csalad ahol megszalltunk, nagyon kedvesek voltak – probaltak kezzel/labbal elmagyarazni a dolgokat. A vacsora elokeszitesben mi is segitettunk, a tavaszi tekerecseket kellett osszetekerni rizspapirba illetve utana kirantani. Foetelnek volt finom hal amit egeszben paroltak kulonbozo soldsegekkel, majd csirke – ami abszolut friss volt, erkezesunk utan vagtak le. Vacsorahoz volt kigyo palinka, majd etkezes kozben rizs palinka, amit ugy 5 percenkent toltottek. Abszolut nem volt eros – Melinda is ivott par kort – az est vegere meghozta a hatast....

12. Nap - Mekong Delta uszo piac

Vietnami motoros
Reggelire kaptunk tukortojast gyumolccsel amit a teraszon szolgaltak fel – majd indultunk vissza a fo folyo reszhez egy kis ladikban. Melinda nagyon elvezte :) Az uszo piac amit megnezztunk az a tersegben a legnagyobb, a nagyobb hajok egyhelyben allnak, mig a kissebb csonakok evickelnek hogy eladjak a kulonbozo aruikat. Igazabol ez a piac a helyieknek van – minden fele dolgot lehet kapni amit aztan visznek haza. Hogy az ember vasarlas kozben ne ehezzen, meg vannak uszo kifozdek is. Az ut vissza HCMC-be 180 km volt, utkozben verge sikerult lefenykepeznem allatok szallitasat (eddig lattunk kakast, tyukokat, kacsaka es disznokat – de mindig lekestem a keppel). HCMC elott van egy 60 kilometeres autopalya – egyetlen az orszagban, erre nagyon buszkek is. A megengedett sebesseg 100, de mindenki ugy kilencvennel ballag a belso savban.

13. Nap - Phu Quoc sziget

Phu Quoc sziget a Thai obolben helyezkedik el, 50 percnyi repulesre HCMC-bol. Mivel a gepunk reggel 9:20-kor indult, igy meg delelott megkaptuk a “szobankat” – ami egy fel “ikerhaz”, kozvetlen a tengerparton ahonnan gyonyoru a kilatas. Az ido gyonyoru es a viz is kellemes, igy szinte az egesz napot a parton es a vizben toltottuk. Hangulatos kis ettermek helyezkednek el a tobb kilometeres partszakaszon, az egyikben meg is ebedeltunk. Annak ellenere hogy foszezon van – szinte alig vannak a parton, ebbol is latszik hogy meg nem igazan indult be a Vietnami turizmus. Hirek szerint mar tobb szallodalancnak van szerdodese es epitesi engedelye es epul egy uj repter is – igy hamarosan elveszti a sziget a vadregenyes varazsat....

Csodalatos volt a naplemente a tengerparton annak ellenere hogy egy kicsit felhos volt az eg. Aboszult nyugalom mindenhol - semmifele hangos zene vagy bulira utalo jelek. Vacsorank ismet finom volt – ezuttal a helyi specialitast rendeltuk ami teszta, zoldseg es tengeri herkentyuk voltak. Vacsora utan talaltunk egy hangulatos tengerparti koktelbart, ahol par igen finom koktel elfogyasztottunk :)

14. Nap - Phu Quoc sziget - pihenes, masszas, jetski

Mivel ez volt a 2 hetes Viatnami kalandunk utolso napja, igy igyekeztunk a napot a pihenesre forditani el feldolgozni az elmult 2 het elmenyeit. Reggeli elott lementem a partra es kiraktam a torklozoket egyik palmabol keszult napernyo ala – ugy ahogy a Nemetek szoktak – igy egesz napra biztositott volt a nyugagyunk. Delelott kiprobaltuk a masszas szalont, remek volt. 60 perc alig kerult tobb mint 10€-ba – eloszor az ember hatat masziroztak, majd amig a labakat, addig az ember hatan lavakoveket helyeztek el. Nagyon kellemes es frissito volt, foleg a fej masszas.

A nap tobbi reszet uszkalassal es pihenessel toltottuk – kiveve amikor elmentunk jetskizni. Melinda nagyon elvezte hogy hullammentes volt a tenger, vegig O vezetett (teljes gazzal repesztettunk) – ugy 70-80 km/o sebeseggel. Egesz nap szikrazoan sutott a nap, elveztunk minden percet es neztuk ahogy a helyi arusok jarkalnak gyumolcskosaraikkal. Naplemente elott egy kicsit befelhosodott, de azert igy is csodalatos volt - talan megszebb mint elozo nap.


15. Nap - Hazautazas

Phu Quoc szigetrol a gepunk csak keso delutan indult HCMC-be, igy a delolott folyman meg volt elveznunk a jo idot es a tengerpartot. Furdes kozben gyujtottunk par csigat, szinte mindegyikben volt “lako”. Erdekes volt nezni ahogy hazzal a hatukon tekertek a parton es a vizben. Ebedre utoljara ettunk meg egy tavaszi tekercs adagot mikozben gyonyorkodtunk a kilatasban. Gepunk idoben erkezett, igy gondoltuk hogy becsekkolunk es korulnezunk. Az elmelet jo volt, de a csekkolas csak 3 oraval indulas elott nyilt meg, igy meg volt bo fel orank hogy kovajogjunk a repteren.

Gepunk idoben indult Bangokba - az ut e szakasza mindossze 1 ora volt. Rovid varakozas alatt feltoltottek a gepet es csatlakozott meg jo egy par utas. Repulesi ido Frankfurtba 11 ora es 10 perc volt, de mivel az ut nagy reszet alvassal toltottuk, igy gyorsan eltelt es az idoatallas is konnyen ment. A Muncheni repteren elegge megrazo elmeny ert - 30+ fokbol indultunk es minuszba es hoszallingozasba erkeztunk...

No comments: