Hoi An volt Vietnam fo kikotoje es kereskedelmi kozpontja a 17. es 18. szazadban – kb 100 km-re van delre Hue varostol. Reggel fel 9-kor indultunk, utunk szinte vegig a parton haladt – kiveve egy szerpentines szakasz ami egy 500 meter magas hegyen ment keresztul. Utkozben megalltunk Da Nang varosban – Vietnam 3. legnagyobb varosa – megnezni a Cham muzeumot. Itt talalhato tobb Hindu szobor, a legregebbi a 8. szazadbol. A szobrok nagy resze My Son-bol (Cham civilizacio vallasi kozpontja) szarmazik, ide holnap fogunk ellatogatni. Viet (idegenvezetonk) Hoi An-ba lakik, igy tudott ajanlani egy jo varrodat – ruhank holnap delutanra keszulnek el.
Hoi An ovarosa 1999-ben lett a vilagorokseg resze, autok egyaltalan nem hajthatnak be – de robogosok azert dudalva kozlekednek. A belvaros nagyon hangulatos – tobb nemzetseghaz is talalhato ami egyedi epiteszeti stilusok alapjan epultek a 17. es 18. szazadban. Mindegyik szimetrikus es a terulet hatso epuleteben talalhato az oltar. Spiralis “fustolok” kozott helyezik el a latogatok az almaikat (termeszetesen adomany elleneben) egy lepecsetelt papiron, majd meggyujtjak a fustolot. Mi is helyzetunk el egy cetil az egyik szabad allvanyon, a fustolonk egy hetig fog fustolni folyamatosan. A mennyezetrol is lognak, azok egy honapig fustolnek. Az ovarosban talalhato a Japan hid is amit kozosen epitettek a Japanok es a Kinaiak a 17. szazad elejen. Volt szerencsenk megnezni egy helyi eloadast is – tradicionalis zene es tanc.
Szallasunk a Lotus Hotel, nagyon hangulatos tobb epuletbol allo szalloda – 10 percre az ovarostol. Este megyunk vissza az ovarosba vacsorazni es unnepelni :)
No comments:
Post a Comment