My Son latogatasa

My Son kb 40 kilometerre fekszik Hoi An varostol. My Son a hajdani Cham civilizacio vallasai kozpontja – az elso fabol epult templomot meg a 4. szazad vegen emeltek Shiva isten tiszteletere. A 6. szazadban ujjaepitettek teglabol mivel az eredtei epulet egy tuzben megsemmisult. A kovetkezo evszazadokban ujjabb es ujjabb templomokat epitettek, osszesen 70 torony epult a 13. szazadig. Francia regeszek a 19. szazadban bukkantak a romokra – mert a haborus idoszakok alatt a tornyok tobbsege leomlott, 25 azonban eppsegben maradt. Az amerikaik ellen folytatott haboruban tovabb folyt a pusztitas – igy mar csak par epulet romjai lathatoak. 2000-ben az UNESCO a vilagorokseg reszeve nyilvanitotta a terlutete – azota folyamatosan restauraljak az epuleteket. Nagy kar hogy idovel leromboltak az epuleteket – igazan szepek lehettek annak idejen. Azert igy is csodalatos latvany volt a dszungel kozepen.

Visszafele megalltunk par rizsfoldet megnezni a helyi foldmunkasokat, majd megneztuk hogy keszul a “rizs papir” amit leginkabb a tavaszi tekercsek boritasara hasznalnak. Melinda is kiprobalhatta, szinte olyan volt minta palacsintat sutott volna az ember. Hoi An-ba visszaerkezve felprobaltuk uj ruhainkat, meg egy apro igazitas hatra van – estere kesz lesznek veluk. Idegenvezetoknek mondtuk hogy vigyen el egy igazi helyi etterembe ebedre. Leginkabb egy utcaszeli kifozdehez hasonlitott – de nagyon finom volt. Mindenki sajat maganak keszitette el a tekercseket, a vegen az elfogyasztott husos palcikak utan kellett fizetni (kb 15 eurocent volt darabja).